"Életem első külső színházi munkája a Pesti Színházban volt a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, ami azért nagyon vicces, mert abban én voltam Rubens múzsája, és kábé a darab hetven százalékában meztelen voltam. Azóta levették, de nemrég ment a tévében. Egyébként szerettem, mert kénytelen voltam megszeretni, de nem igazi szerep volt, hanem egy funkciót kellett betölteni, csak nem tudom, hogy ehhez miért kellett egy színész. Igyekeztem valami pluszt belerakni, igazából le akartam játszani a testemet, hogy az maradjon meg az emberekben, hogy milyen izgalmas és érdekes volt az a lány, és nem az, hogy végig meztelen volt. Harmadikos voltam, az osztályfőnök volt a Vígszínház igazgatója, ő hívott el rá, és azt gondoltam, hogy nekem nincs ahhoz jogom, hogy bármire nemet mondjak. Mert színész vagyok, és meg kell csinálnom." - Petrik Andrea